Eladó ház zalakaros , Zalakaros eladó ház , Zalakaros apartmanház eladó , zalakaros Ingatlan eladó ,
Zalakaros eladó ház
     
Zalakaros
     
Keszthely
     
Kis-balaton
     
Nagykanizsa
     
Hévíz
     
Partnerek

 

MotoGp 

Xbox játékok

Eladó apartmanház ZALAKAROSON

ZALAKAROSI ház eladó

INFORMÁCIÓ ZALAKAROS

 

 

 

 

 

 

 

     
Fürdőtörténet
A Fürdőtörténet.


A kezdetek


Legközelebbi rokonaink, a gorillák és csimpánzok utálják a vizet és félnek tőle. Ha egy csimpánz beleesik a vízbe rögtön olyan pánikba esik, hogy megdermed, kapálózni sem tud, és azonnal elmerül. Kevés kivétellel - ide tartoznak a Japánban élő makákók bizonyos csoportjai - ez az összes többi majomról elmondható. Ezzel szemben az ember imádja. Szeret mosakodni, pancsolni, strandolni, úszni.
Mi ennek az oka? A tisztálkodás?
A legtöbb emlős nyalakodással tartja tisztán magát, a majmok pedig kurkászással egymást. Az ember ugyan rég elveszítette a bundáját, de a sima bőrt is egyszerűbb lenne fürdőzés helyett csutakolással tisztán tartani.
Az ember legtöbb tulajdonságára a biológusok az emberi faj történelmének elemzésével keresik a választ. Távoli ősünk az erdőből egyszer csak a szavannán találta magát, ahol, aki messze lát, előnyben van, és az lát messze, aki két lábon állva felegyenesedik. A felszabaduló elülső végtagokkal vadászeszközöket lehet használni. Azonban a szavannai életmód nem ad választ arra, hogy miért szeretjük annyira a vizet. Vagy miért izzadunk? A száraz szavannán kifejezetten hátrányos, ha valaki izzadással vizet veszít. Miért sírunk? Az emlősök többsége, beleértve a majmokat, nem sír.

Sir Alister Hardy, angol biológus máig nem teljeskörűen elfogadott elmélete szerint az ember evolúciós történetének egy korai szakaszában a tengerpartra szorult, és táplálékának egy részét a tengeri élőlények képezték.
Az úszáshoz előnyösebb a csupasz bőr, a szervezetbe került felesleges sót kiizzadja és kisírja az ember; ahogyan a tengeri emlősök is teszik. Nem mellesleg pedig őseinknek imádnia kellett a vizet, mert akik ezzel nem így voltak, azok a táplálékhiány miatt kipusztultak.
Az elméletet alátámasztja, hogy olyan afrikai területet is találtak geológusok, amely abban az időben a tengerbe süllyedt és csak néhány kicsi sziget maradt szárazon, majd hozzávetőleg másfél millió év múlva a szigetek ismét felemelkedtek és csatlakoztak a szárazföldhöz.
Ez az ún. "vízimajom elmélet" más emberi tulajdonságokra is elegáns magyarázattal szolgál. Az emberi újszülötteket legalább három hónapos korukig nyugodtan a vízbe lehet dobni, nem fulladnak meg. Egyrészt a víz alatt nem vesznek levegőt - merülési reflexük van -, másrészt szemben a majmok vézna csecsemőivel, akiknek merülési reflexük sincs, azért is könnyen fennmaradnak a víz felszínén, vagy annak közelében, mert kis zsírpárnásak, gömbölydedek
Amikor Cook kapitány 1778-ban felfedezte a Hawaii szigetcsoportot, megdöbbenve látta, hogy az újszülöttek a hátukon fekve lebegnek a meleg áramlatokban és a lagúnákban. Azóta számos más meleg tenger vagy folyó mellett élő természeti népnél megfigyelték, hogy a gyerekek előbb tanulnak meg úszni, mint járni.

Az ezirányú megfigyelések nyomán napjainkban a fejlett világban is egyre gyakoribb, hogy a szülők babaúsztatásra viszik gyermekeiket.

Vallás és fürdőzés

A fürdőzésnek az ókorban minden kultúrában, civilizációban tisztasági, vallási szerepe volt. Az ókori rómaiak és a görögök nem csupán fürdőket, hanem szentélyeket is emeltek egyes gyógyító hatásúnak tartott forrás fölé, ahol a gyógyítás isteneinek áldoztak.
A kereszténységben is kiemelt szepet játszik a víz, tekintve, hogy a megkeresztelkedés is ehhez kapcsolódik.
Legnagyobb szerepet mégis a hinduizmusban és az iszlámban játszik.. Ezen vallásokban a tisztálkodási és a vallásos értelemben vett megtisztulási rítusok szinte teljesen összemosódnak.

Hinduizmus

A hindu vallás követői a rituális értelemben vett tisztaságnak olyan alapvető jelentőséget tulajdonítanak, hogy a múltban társadalmi rendszerük is ezen alapult. A születésüknél fogva rituálisan tiszta brahmanák alkották a legfelső kasztot, míg a legkevésbé tiszta érinthetetlenek állottak a társadalmi ranglétra legalján. A rendszeres rituális megtisztulás ennél fogva a felsőbb kasztok számára vallási okokból is nagyon fontos volt. A hinduk egyes folyókat istenként tisztelnek. A Gangeszben való megmártózás, amelyet istennőként tisztelnek máig nagyon jelentős vallási esemény. Hitük szerint ez a szertartás megtisztít minden bűntől és elűzi a betegségeket.



Iszlám

Az iszlám vallás tanításai szerint az igazhitűeknek testben és lélekben egyaránt tisztának kell lennie.
Mohamed úgy gondolta, hogy a fürdő fokozza a termékenységet, így "a hit virágai sokasodnak".
A Korán szerint a "három személyes szennytől" három lépcsőben lehet megszabadulni. Az elsőben a szájat és a szakállt kell megmosni. A második megtisztulási fokozatban a könyöktől az ujjhegyig tart a tisztulás, valamint a homlokot, a nyakat, a szájat és a bajszot és a szakállt kell megtisztítani. Mindezt a napi ötszöri imádság előtt minden esetben három alkalommal kell elvégezni. A harmadik megtisztulási fokozat teljes fürdőt kíván, melyet pénteken, az iszlám szent napján kell elvégezni, néhány soros ima kíséretében.

A görögök fürdőkultúrája

Az antik európai kultúrák ismerik fel először a fürdőzés egészséget, testi és szellemi erőt helyreállító szerepét.
A görögök Aszklépiosz nevű istenének tiszteletének középpontjában a gyógyulás állt. A betegek az istennek emelt templomok környékén töltöttek néhány hetet. Itt tulajdonképpen pihentek, fürdőket vettek, az éjszakát pedig a templomban töltötték, ahol hitük szerint az isten álmukban kereste fel őket és hozott gyógyulást.
Aszklépiosz kultusza az i.sz. II. században a római időkben másodvirágzását élte.

Hippokratésznél találhatjuk elsőként gyógyászati hatásának leírását, aki azt hirdette, hogy "a természet gyógyítja a betegségeket".
A görögök fürdőkultúrája a rómaiak, a bizánciak majd később a törökök kultúrájában élt tovább, jelentőségét elsősorban ez adja.

A római fürdőélet

A Római Birodalomban a fürdőket mindenki kedvelte. Gazdagok és szegények, fiatalok és öregek, férfiak és nők számára egyaránt mindennapos szórakozás volt. A császárkorban ingyenesek voltak, legfeljebb a belépés került egy quadransba, amely kevesebb volt, mint egy liter bor vagy egy cipó ára. A fürdőhelyiségek felépítése megfelelt az egymást követő műveletek rendjének. Az első terem az öltöző volt, ezt követte a meleg vizes terem, utána a közepes hőmérsékletű, majd végül a hideg vizes terem, melyet többnyire nyitott úszómedence egészített ki. Körben kis helyiségek sorakoztak szaunákkal, olajozókkal, masszírozókkal és szőrtelenítőkkel. A fürdőépületben voltak még tornatermek, könyvtárak, olvasószobák, társalgók, sőt büfék is. A fürdők ily módon nem csupán fizikai szükségleteket elégítettek ki, hanem módot adtak a társasági kapcsolatok ápolására, tulajdonképpen a város társadalmi életének középpontját alkották. Az emberek itt beszélgethettek a politikáról, a sportról, vagy akár üzleteket is köthettek. A létesítményeket általában boltok vették körül, ahol a fürdőzéshez szükséges eszközöket, élelmiszereket, sporteszközöket árultak. Maguk a fürdők általában magas, világos termekből álltak, a falakat mozaikok, freskók, stukkók díszítették.
A fürdőkbe nők is beléphettek és a modern bikinihez hasonló melltartóban és rövid alsóban fürödtek. Az alább látható, a szicíliai Piazza Armerinai-i villában feltárt mozaikon két fiatal nő gimnasztikai gyakorlatokat végez, hogy bemelegedjen, mielőtt belép a fürdőbe.


Női viselet a római fürdőkben


A vizet, amellyel a fürdőket táplálták nagy ciszternákba gyűjtötték, és szelepekkel szabályozott csöveken továbbították, majd vezették a hideg vizes medencébe. A melegítésre szánt vizet a kazánba vezették, majd kellő hideg vízzel keverték és továbbították a meleg vizes medencébe. Az alábbi rajzon egy másik módszert látunk. A fürdőhelyiségben a forró levegő melegített fel egy félkör alakú katlant, állandó hőmérsékleten tartva azt, kihasználván, hogy a folyadékok hőáramlása következtében a hideg víz mélyre szállt, a meleg víz pedig felemelkedett. A meleg levegő a padló alatti pillérekkel alátámasztott üregekbe jutott tovább, majd a meleg vizes terem falait behálózó kerámia csőrendszeren keresztül felszállt a tetőn lévő szellőzőnyílásokhoz. A pillérekkel alátámasztott padló vastag és szigetelt volt, gyakran mégis nagyon átforrósodott, ezért a fürdőzők fatalpú papucsokat viseltek. A magánvillákban hasonló fűtési rendszert használtak.


Az ókori római fürdő sémája


Caracalla császár i.sz. 216-ban Rómában nyitotta meg a birodalom legnagyobb közfürdőjét, a termákat. A szimmetrikusan kialakított épületben, amelyet csőrendszer kötött össze egy központi kemencével, a melegített vízben kereken 1500 ember fürödhetett egyszerre. Ennek a fürdőnek ma már csupán a romjai találhatók meg, de még ezek is sejteni engedik, milyen impozáns lehetett egykor az épület.


A Caracalla császár által épített fürdőkomplexum maradványai Rómában


Róma 15 meleg vizű termája és 856 hideg vizes közfürdője a III. században nem csupán tisztálkodási és társasági célokat szolgált, betegségmegelőző és gyógyító szerepük is volt. Ez nagyon megfelelt az ősi vallásos, orvosi és társadalmi hagyományoknak. Már a hippokratészi orvoslás felfigyelt a mosakodás és fürdés dietetikus hasznosságára. A gyógyító erejűnek vélt hideg és meleg források kultikus tiszteletnek örvendtek, és az ókorban nagy jelentőséggel bírtak. Vitruvius, Caesar és Augustus korának legnagyobb építésze a Kr. e. I. században így írja le a meleg vizű források gyógyító hatását: "A kéntartalmú források azáltal állítják helyre az idegek működését, hogy felhevítik és a meleg segítségével kiűzik a testből az egészségre ártalmas nedvességet." A III. században a rómaiak terápiás szempontból előnyben részesítik a hideg vizes kúrát, a tengeri fürdőt (thalasszoterapia) vagy a folyókban való lubickolást, illetve a tengervíz vagy ásványvizek ivását és hideg vizes borogatást a termálforrásokkaI szemben. Az antik időkben felfedezett gyógyforrások egy részét napjainkban is használják, és némelyikük a mai gyógyüdülőket táplálja. A magyarországi gyógyforrások egy része is ismert volt már a római időkben pl. a Római Fürdő.


A napjainkig használt, római korból származó fürdő az angliai Bath városában


A római fürdőkultúra legközvetlenebb formában a fürdők társadalmi rendeltetését, építészeti és technikai megoldásait tekintve a török fürdőkben élt tovább.


A török fürdők

A török fürdő eredete arra az időre vezethető vissza, amikor a törökök Anatóliába érkeztek, ahol találkozta a bizánci és római fürdőkultúrával. Az itt talált hagyományt ötvözték a saját tradícióikkal és az iszlám vallás fürdőzésre vonatkozó előírásaival, így született meg a török fürdő, eredeti nevén "Hamam" (jelentése: meleget árasztó).

Az oszmán időkben a fürdők rendszerint nagy vallási komplexumok részeként épültek, melyeket adományokból hoztak létre. Ezekben a komplexumokban a fürdő mellett mecsetek, kórházak, iskolák és az egyházi emberek valamint a diákok szállásai is helyet kaptak. Egyes esetekben azonban különálló létesítményként épültek.



A fürdőkbe nők és férfiak egyaránt beléphettek, de vagy külön időpontban, vagy egymástól elkülönült helyiségekben.

A Török Birodalom egész terültén épültek fürdők, a legtöbb természetesen a fővárosban, a legnyugatabbra fekvő pedig, amelyről már csak feljegyzések maradtak fenn, Magyarországon, Pécsett. Ezen kívül az 1500-as években Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek a törökök fürdőket. Ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürdő maradt fenn.

A legtöbb létesítmény hideg vizű források mellet jött létre, amelyek vizét felmelegítették, azonban egyik-másik fürdő - ahogyan a magyarországi fürdők esetében is - meleg vizes források mellé települt. Ezeket "Kalipcsáknak" hívták. Az első Kalipcsát I. Murád szultán építtette Burszában 1326-ban, azt követően, hogy a várost elfoglalta a bizánciaktól, és az ottani római fürdőt lerombolta. Ez a fürdő a mai napig is üzemel.


A burszai fürdő a XIV. század óta folyamatosan üzemel


A szeldzsuk törökök fürdői még építészeti megoldásaikat tekintve is a római fürdők mintáit követték, bár azokkal összehasonlítva ezek az épületek kicsik és egyszerűek voltak. Később, az oszmán korban a hagyományos török motívumok kerültek előtérbe.

A török fürdők felépítése


A török fürdő felépítése


A fürdőbe belépve a látogató a kupolával fedett előcsarnokban találja magát, ahol egy ornamentikus díszítésű márványkút körül helyezkednek el az öltözők.


az Orhan Yizmalkaya fürdő előcsarnoka


A középső terem leginkább pihenésre, relaxációra szolgál. Innen lép a látogató a Hararetbe, amely a fürdő legfontosabb és egyben legforróbb, legnedvesebb helyisége.
A Hararet négyszögletű, kupolával fedett csarnok, amelynek a sarkaiban kis pihenőhelyiségek vannak kialakítva. A falak mentén, a boltívek alatt díványok és felfrissülést adó csapok és mosdók találhatók. A padlót gyakran bonyolult ornamentikus mintákkal díszített kövek borítják.
A csarnok közepén egy márványból készült, hat vagy nyolcszögletű emelvény képezi a fürdő "köldökét". Ezt a fürdő vizét melegítő rendszer felett helyezik el, így maga is felmelegszik.


Hararet


Ezen a kövön a vendégek pihennek, relaxálnak. Egy idő elteltével a személyzet egyik tagja lesúrolja az egész testüket, majd egy szappanos masszázs következik. Ezután hideg vízzel hűtik és tisztítják meg testüket.

A víz és a levegő felmelegítéséről a római fürdőkhöz hasonló rendszer gondoskodik.

Társadalmi szerepük a múltban

A múltban a török fürdők fontos társadalmi szereppel bírtak. Kortól, nemtől, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta, a mindennapi élet és a török kultúra szerves részévé vált. Számos szertartás kapcsolódott a fürdőkhöz: a körülmetélés, az esküvő és a temetés.
Emellett fürdők a szépségápolás "iskolái" is voltak, ahol a test és a haj ápolását, a sminkelést oktatták, és a személyzet ilyen szolgáltatásban részesítette a vendégeket. A nők számára pedig gyakorlatilag az egyetlen hely volt, ahol társaságban lehettek. Ennek következtében gyakran itt választották ki fiaik jövendőbeli feleségeit.


"Török nők a fürdőben" Jean August Dominique Ingres festményén


Élettani hatásaik

Pozitív élettani hatásai miatt a népnyelv ezeket a fürdőket "csendes orvos"-nak nevezte.
Tulajdonképpen a Hararetben uralkodó magas hőmérsékletnek és páratartalomnak köszönhető izzadás, a testi és szellemi pihenés valamint a kezelések jártak egészségjavító és megőrző hatással. A súrolás, a szappanos masszázs, majd a tisztálkodás következtében a test megszabadul az elhalt bőrsejtektől, felfrissül a vérkeringése, az izmai ellazulnak. A magas hőmérséklet és a magas páratartalom miatt pedig elpusztulnak a testben található kórokozók.

A XX. század 2. felében modern fürdőszobák megjelenésével a török fürdők kora leáldozóban van, mivel a gazdagok már nem támogatják ezeket az intézményeket, a fenntartásuk pedig rendkívül költséges. Ennek ellenére ma is fontos részét képezik a török kultúrának.


Hírek
Wellness
Fürdőzés és Terápia
Hasznos tudnivalók
Fogalomtár
Fürdőtörténet
Aukcio
Fotópályázat
Linkek
Könyvajánló
Útvonaltervezők
Menetrendek
Időjárás



A "vizes" Hahnok

Johann Siegmund Hahn sziléziai orvos 1713-ban kiadja a "Tanítás a friss víz erejéről és az emberi testre, különben a betegekre gyakorolt külső és belső hatásáról" című művét. Atyjával a lázas állapot ellen hideg vizes pakolást készített, ami nagyon népszerűvé vált. Könyvében azonban a hideg (friss) víz használatát minden betegség ellen ajánlja. A szervezetbe került méreganyagok lebontására Hahn éhgyomorra vagy frissen fogyasztott gyümölcs után éjszakai ivóvízkúrát javasol. A hideg vizet többre tartotta a melegnél, mert "hígabb és finomabb, így könnyebben képes a legfinomabb részecskékbe is behatolni" A két "vizes" Hahnt a XIX. században elterjedt hidegvíz-kúrák úttörőiként tartják számon.

A hidegvízkúrák elterjedése a XVIII. századtól

A belsőleg és külsőleg alkalmazott vízkúra gyógyító hatásának feltételezése már az antik idők óta terápiás következtetésekhez vezetett. A hidroterápia (vízgyógyászat), azon belül is a hideg víz gyógyító célú alkalmazása, a német orvosok közt is kedvelt volt a XVIII. században. A vízgyógyászat népszerűségét a XIX. század elején jelentősen emelte az a tény, hogy laikusok is propagálták, mint az iskolás medicinánál hatásosabb "természetes" gyógymódot. A sziléziai parasztember, Vinzenz Priessnitz mellett említendő Leo Bergmann orvos, aki 1838-ban az étrendet (diéta), a hideg vizet és a mozgást a medicina "három hőse"-ként értékeli. Felfogását jól tükrözi ez a tőle származó idézet: "Ha meggondoljuk, hogy a hideg víz az az anyag, amely a legnagyobb mennyiségben tartalmaz éltető levegőt valamennyi egyéb közeghez képest, úgy valóban minden korty friss víztől új életingert nyerünk."
A hidegvízkúrák ellensúlyozására, illetve kombinálására speciális étrendeket dolgoznak ki. Így Johannes Schroth (1798- 1856) egykori fuvaros, koplaló és szomjaztató kúrát ("Schroth-kúra") vezetett be a betegek gyógyítására. 1855-ben Veldes-ben Arnold Rikli megnyitotta az első napfürdőző intézményt. Németországban a biedermeier korszakban fellendült a természetgyógyászat, amely a hidegvízkúrák eszméjétől kapta a legerősebb támogatást.

Priessnitz hidegvizes kúrái

A paraszti származású Vinzenz Priessnitz a sziléziai Gräfenbergben 1826-ban egy hideg vízzel gyógyító intézetet létesít. 1818-tól kezelte az őt a környékről felkereső pácienseit, de évekkel azelőtt már saját tüdőgyulladását és bordatörését is sikeresen kezelte ugyanezzel a módszerrel. Eleinte csak hideg vizes borogatásokat és lemosásokat alkalmazott, 1824-től a hideg vizes fürdőket izzasztások után rendelte el, két évvel később páciensei részére elrendelte a testrészek fürdetését (altest, láb, fej, szem), majd bevezette a hideg zuhanyozást. Bár sarlatánságért feljelentették, 1831-ben mégis engedélyt kapott hideg vizet alkalmazó gyógyintézetének működtetésére, azzal a megszorítással, hogy gyógyszerek szedését nem írhatja elő, és sebészeti műtéteket sem végezhet.
Priessnitz szerint nem a betegségeket kell gyógyítani, hanem magát a beteget, annak életfunkcióit, gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Az azonos betegségben szenvedő páciensek különbözőek, ezért mindegyiküknél különböző gyógymódot kell alkalmazni.
1831-nem még csak 64 beteg kereste fel, 1837-ben már több mint 500, 1839-ben kereken 1700, köztük 120 orvos, akik szintén hívei voltak a "hidegvízgyógyászat"-nak.


Priessnitz és páciensei


Priessnitz a következő életviteli szabályokat írta elő:

*

Hidegben is nyitott ablaknál kell aludni, hogy mindig annyi friss levegő legyen a szobában, hogy az ember ne izzadjon.
*

Felkelés után fürdőt kell venni, alaposan megtörülközni, majd néhány pohár vizet inni. Ezután légfürdőt kell venni.
*

Ezt követően valamilyen testgyakorlatot vagy fizikai munkát kell végezni.
*

Minden reggel korán kell kelni, és nem túl későn lefeküdni.
*

Egyszerű ételeket kell enni, lehetőleg kerülni kell az édességet és a forró italokat.
*

Otthon nem szabad melegen öltözni

Az alapvető cél a páciens szervezetének megerősítése, megedzése. A gräfenbergi kúra a következő elemekből állt:

*

Izzasztó pakolások, amelyeket hideg merülőfürdő követett.
*

Megerőltető gyaloglás utáni zuhanyzás
*

Lég- és napfürdő
*

Mezítlábas séta a hajnali harmatban
*

Testedzés: fűrészelés, favágás, hólapátolás
*

Egyszerű ételek, mellé hideg víz.

Priessnitzet sokan a wellness egyik előfutárának tekintik.

Kneipp kúrái

Sebastian Kneipp katolikus pap volt, aki 1886-ban jelentette meg a "Az én vízikúrám" című művét. 1891-re könyve már öt kiadást élt meg, és Európa-szerte híressé tette szerzőjét. Kneipp eredetileg gyenge egészségű fiatalember volt, aki Sigmund Hahn módszereit követve edzette magát. Már 1855-től kezelte a környezetében élőket: gyógynövényeket rendelt, javasolta a mezítlábas járást, valamint hideg vizes leöntéseket végzett.
Népszerűsége csúcsán 4000 embert kezelt, akiket kezdetben tömegszállásokon helyeztek el. Sikere többek között annak volt köszönhető, hogy az akkoriban divatos természetgyógyászokkal ellentétben ő nem szállt síkra az általuk "méregkeverők"-nek nevezett iskolázott orvosokkal szemben. Egyszerű, vallásos, gyakorlati tanító volt, elég okos volt ahhoz, hogy kezdettől fogva orvosokat is bevonjon a munkájába, így elkerülte a sarlatánság vádját, sőt 1894-ben megalakult a Kneippot követő orvosok szövetségét.
Magyarországon is rendkívül népszerű volt, 1893-ban országos Kneipp Társaság alakult, amely rendszeresen megjelenő újságot adott ki.
Szemben a többi természetgyógyászati irányzattal (vegetáriánusokkal, naturistákkal) ő nem valamilyen kiemelt gyógyelv szerint gyógyított. Ezek közül többet is elfogad, nem tiltja a húsevést, a gyógyszerek szedését. A dohányzást és az alkoholfogyasztást sem tiltotta, bár helytelenítette. Mozgalma alapvetően vallásos beállítottságú volt. Elméletét arra alapította, hogy "a testben lévő kóros anyagokat fel kell oldani, és ki kell üríteni". Alapelvei a test és a lélek egységére, működésének harmóniájára épültek, amelynek révén a betegségekkel szembeni ellenállás megnő.
Módszerei:

*

Vízgyógyászat: nem csupán hideg vizet, hanem termálvizeket is alkalmazott, amelyekben az oldott ásványi anyagok hatását is számításba vette.
*

Testedzés: kerékpározás, úszás, gimnasztika
*

Táplálkozási elvei: a természetes alapanyagokat részesítették előnyben, a teljes kiőrlésű kenyeret, tejtermékeket, vitaminokat
*

Gyógynövényeket részesítette előnyben a gyógyszerekkel szemben, de csak azokban az esetekben, amelyekben a gyógyító hatás tudományosan is bizonyított volt. Véleménye szerint Isten minden betegség ellen teremtett egy gyógynövényt.
*

Egészséges életre nevelés: a fentiek mellett fontosnak tartotta, hogy alapelveit és módszereit minél többekkel megismertesse.

Sebastian Kneippot Winzenz Priessnitz mellett a wellness egyik előfutárának tartják. Neve ma is jól cseng, gyártanak róla elnevezett szandált, fehérneműt és gyógytermékeket.

A modern fürdőgyógyászat születése

1878-ban Berlinben tudósok és gyakorló orvosok egy csoportja balneológiai szekciót alakít. Ettől kezdve évente rendeznek balneológiai kongresszusokat, melyeknek célja a gyógyforrások és a klíma hatásának tudományos meghatározása. Ezáltal a fürdőtan az orvostudomány egyik szakterülete lett. A balneológia az adott gyógyhelyhez kapcsolódó gyógytényezőkkel, elsősorban a gyógyforrások gyógyhatásával foglalkozik Ebbe a körbe tartozik azonban a tengervízgyógyászat és a magashegyi klímák gyógyászati igénybevétele is. A XIX. század végén a fürdőügyet már az általános higiéné és a közegészségügy egyik tartóoszlopának tekintik. A városokban nyilvános fürdők nyílnak kádfürdőkkel, tusolókkal, úszómedencékkel, gőzfürdőkkel. A csehországi Karlsbad mellett Karlovy Vary a kor egyik legismertebb gyógyhelye. Gyógyforrásai ivó- és fürdőkúra formájában szolgálnak a gyomor, a bél a máj és a vese betegségeinek kezelésére. A fürdőhelyek egészségjavító hatásukon kívül társadalmi okokból is nagy népszerűségnek örvendtek.
A két világháború közötti és a második világháború utáni időszakban a balneológiának (gyógyfürdőtannak) több nemzetközi szervezete is alakult.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


 
 
 
     
Naptár
2020. Október
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
     

Eladó ház Zalakaros központjában.
Közel a fürdőhöz,csendes utcában.

Látogatóink
Indulás: 2005-07-10
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
     
Tartalom

Részletes személyiség és sors analízis, 25-30 oldalas+3 év elõrejelzés. A megrendelés után a konzultáció ingyenes. Katt!    *****    Nagyon részletes születési, párkapcsolati, fogamzási és gyermektervezési horoszkóp, biotérkép elemzés, itt az oldalon!!!    *****    A Faun és a három Nimfa története - új novella a blogon. :)    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, képek, Underground írások,Sniffanytól.    *****    Cipõ-csizma extra all mix 1650 helyett 495.-Ft/kg - Jelmez 1-2 o. 1400 helyett 990.-Ft/kg 1-2 napos szállítási határidõ    *****    LAMOUR NAPOK -10-40% KEDVEZMÉNNYEL! SZEREZD BE KEDVENC ÁSVÁNY- VAGY DIVATKARKÖTÕIDET, ÉKSZEREIDET! ANGYALI AJÁNDÉKOK...    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei, versei az új blogban:)    *****    MYBOOKCLUB - Könyvismertetõk - MYBOOKCLUB    *****    Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS &#8226; Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM